FERTŐZÉS MEGELŐZÉS

Légúti fertőzések
(megfázás)

A megfázásnak nevezett akut felsőlégúti fertőzés az iparosodott országokban a leggyakoribb betegségek közé tartozik. Felnőtteknél évente akár 5 alkalommal is előfordulhat ilyen jellegű fertőzés, míg gyermekeknél iskolás koruk előtt 8-10 alkalommal is felléphet a betegség. Az esetek nagy többségét vírusok okozzák, és hasonló tünetekkel járnak: hidegrázás, tüsszögés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés és levertség. Mivel az antibiotikumok csak bakteriális fertőzések esetén hatásosak, ezért a vírusos megfázás kezelésében általában hatástalannak bizonyulnak.

Fertőzésveszélyek
(pandémia)

Mostanában egyre gyakrabban jelennek meg újfajta vírusok által okozott, évszaktól független fertőzések, melyeknek tünetei a 38 fok feletti láz, torokfájás, nátha, köhögés, izom-, ízületi fájdalom, fejfájás és hasmenés.
Az influenzás fertőzést mindenképpen el kell különíteni a megfázásnak nevezett fertőzésektől. Ezt a betegséget kizárólag az influenza vírus okozza. Akárcsak a többi felsőlégúti fertőzés, az influenza is a köhögés, tüsszentés, vagy csak a normál beszéd közben távozó nyálcseppek révén terjed, de sokkal gyorsabban.

Vírusok és baktériumok behatolása a szervezetbe

Egy vírusos, vagy bakteriális felső légúti fertőzés nem vezet törvényszerűen betegséghez, ha a szervezet immunrendszere hatásosan tud a kórokozók ellen védekezni, vagy ha a betolakodók már a szervezetbe történő belépéskor akadályba ütköznek.
Egy vírus legfőbb célja saját szaporodásának a biztosítása, amelyhez egy gazdasejtre van szüksége. A száj nyálkahártyáján található sejteket veszi ezért célba és próbál azokhoz kapcsolódni. Ha ez sikerül neki, akkor áthatol a gazdasejt falán és átprogramozza azt, így biztosítva további szaporodását.

Aktív
fertőzésvédelem

Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy fertőzés során a kórokozók (vírusok, baktériumok) egy ún. „kulcs-zár-elv” alapján, proteineken keresztül hozzákapcsolódnak a gazdasejtek felületén található szénhidrát-szerkezetekhez. Így történik ez a folyamat a száj- és a garatnyálkahártyán is. Ha az összekapcsolódás sikeres volt, akkor mint ahogy a kulcs nyitja a zárat, úgy hatolnak be a kórokozók a gazdasejtbe és kezdik meg szaporodásukat.
Kézenfekvő tehát a megoldás: meg kell akadályozni a kórokozó hozzákapcsolódását a gazdasejthez. Korunk kutatói folyamatosan keresik azon anyagokat, amelyek ilyen potenciállal rendelkeznek. A növényekben található polifenol vegyületekről számos tanulmányt készítettek, amelyek igazolják ezek ún. adstringens hatását.
A Medistus® Antivirusban található Kistosyn® 200 kivonat bőségesen tartalmaz növényi polifenolokat és biopolimereket, amelyek a száj- és a garatnyálkahártyán filmszerű védőréteget képeznek. Ebbe a fizikai akadályba ütköznek a kórokozók, feltéve, hogy a lágypasztillákat megelőzésképpen, vagy a fertőzés első jelétől kezdve használja.